Dalnoki Fanni vagyok, szövegíró, tartalommenedzser, az utóbbi pár évben játék készítő, larp tervező.
Nagyjából 20 éve játszom és 15 éve larpozok, ebből a 15-ből az utóbbi 7-8 évben kezdtem el a meséléssel, írással is foglalkozni. Mélységesen hiszek a műfaj erejében, abban, hogy ez a fajta közös történetmesélés mennyi mindent képes adni mindenkinek, aki részt vesz benne. Aki részt vesz egy larpon, legyen az játékos vagy mesélő, mindenképpen gazdagabban hagyja ott a játékot.
A kamara larp műfajjal tavaly ismerkedtem meg és nagyon gyorsan berántott. Én alapvetően az átélős, dráma kedvelő játékos vagyok, akinek nem igazán számít, hogy milyen a jelmez vagy díszlet. Első sorban az átélés miatt játszom, a kamara larp pedig tökéletes terep erre. Egy kicsit úgy éreztem magam az első Kamara Larp hétvégémen, mint aki hazaért.
Amire büszke vagyok:
Büszke vagyok azoka a játékokra, amelyek tervezésében, írásában eddig részt vettem és hogy tudtam ezek által olyan élményt adni, ami talán egészen sokáig elkíséri a játékosokat. Arra is büszke vagyok, hogy mennyire tudott egy-egy karakter vagy frakció motiválni másokat, pl. iszonyú jó volt látni az egyik játék előtt az egy csapatba tartozó játékosokat készülődni, kraftolós alkalmat tartani, majd látni a megvalósult jelmezeket, kellékeket.
További céljaim:
Az egyik célom, hogy meg tudjam valósítani az egyik játék ötletemet jövőre, amelyet egy iszonyú jó magyar fantasy inspirált, a távlati célom pedig az, hogy meg tudjam érezni, mikor kell pihenni, leállni, inspirációt és új erőt gyűjteni. Mert ezek nélkül a larp írási szenvedély munkává válik, ami felemészt.