Jogászként dolgozom, szabadidőmben – a szerepjátékon kívül, amely természetesen elsődleges kedvencem – vitorlázom, úszom, keresem a természet közelségét, imádom a filmeket, a színházat és a zenét és újabban hangoskönyveket készítek.
Kamaszkorom óta szerepjátszom, az út a klasszikus fantasytól a World of Darknessen át a misztikusabb, személyesebb hangvételű játékokig vezetett. Amióta megismertem az élő szerepjátékot azóta különösen kedvelem, ez sok éven át elsősorban a Vampire-t jelentette, amelynek szervezője is voltam az „országos krónikák” időszakában, majd ennek örökségét Budapest by Night néven gazdagítottuk tovább. Ahogy bővültek a játék-lehetőségek, itthon is és külföldön is kipróbáltam sokféle larpot és formátumot – a kamaralarpoktól a sok napos grandiózus eseményekig – nagy értéknek tartom ezek sokszínűségét, változatosságát, egyediségét és igyekszem mindig nyitott maradni az újdonságokra.
Az utóbbi években játékosként és alkotóként is a karakterekre, a drámaiságra és a szerepek minél mélyebb átélésére, minél érdekesebb megjelenítésére fókuszáló játékokat kedvelem.
A rendszeres játékosi részvétel és a klasszikus játék-írói-szervezői tevékenység mellett – amelyek között kétharmad-egyharmad arányt igyekszem tartani – szerepet vállalok számos larp és ezekhez kötődő program létrejöttének, menedzselésének támogatásában: ezt én összefoglalóan larp-producerkedésnek hívom.
Néhány éve indítottam útjára az Élő Szerepjátékos Esték névre hallgató kezdeményezést, amely minden hónapban egy-egy új larpnak ad otthont és rendszeres lehetőséget biztosít az alkotóknak játékaik színre vitelére, az érdeklődő játékosoknak pedig azok kipróbálására.
Ennek a lendülete vezetett az Élő Szerepjátékos Podcast-hez, amelynek célja a larpokhoz kötődő tudásanyag, tapasztalatok és élmények megosztása, megőrzése és a hazai larp kultúra gazdagítása.